Próba

---

német-római birodalom, német-római császárság, Német Nemzet Szent Római Birodalma (lat. Sacrum Imperium Romanum Nationis Germanicae, ném. Heiliges Römisches Reich Deutscher Nation), 962. febr. 2.-1806. júl. 12.: a középkori és kora újkori német állam neve. - A birod. szakrális jellegének hangsúlyozására az 1034-től használt, antik hagyományokat tükröző Imperium Romanum, 'Római Birodalom' elnevezéssel párhuzamosan 1154: föltűnt a Sacrum Imperium, 'Szent Birodalom' elnevezés is. A két jelző (római, szent) együttes használata 1254 óta ismert. Az 1474 óta használatos Német Nemzet kiegészítést a nemz. tudat tükröződéseként a humanisták fűzték az elnevezéshez. - A császárság eszméjét az antik hagyományokra hivatkozva, de Bizánccal vetélkedve Nagy Károly frank uralkodó, majd I. Ottó ném. kir. 962: újította föl. Nagy Károly a cs-ságot orsz-ok és népek fölötti uralomként értelmezte, I. Ottó fölfogásában a cs. az egész Ny-i kerség legfőbb világi ura, cs-i jogait a p. Rómában a koronázással biztosította. (A ném. kir-ok később a cs. koronázás előtt is igényelték e hatalmat, s kir. koronázásukkor a római király címet vették föl.) Az elvi egyezséget, amely a kerség szellemi irányítását a p-nak, pol. vezetését a cs-nak biztosította volna, hamar megzavarta a cs-ok egyeduralmi törekvése és az →invesztitúra-harc. 1338: a rhensei választói gyűlés visszautasította a p. beleegyezést a cs-választásba. I. Miksa 1508: koronázás nélkül „választott császárrá” nyilvánította magát. Utoljára VII. Kelemen (ur. 1523-34) p. koronázott cs-t, 1530: Bolognában V. Károlyt. -
A ~ nem fejlődött modern értelemben vett állammá. Bár a 14. sz-tól kialakult néhány ált. hatáskörű szervezete (birod. bíróság, kancellária, tanács), nem sikerült az egységes, központosított igazg. kiépítése, a birod. gyűlés jogköre korlátozott maradt. - 1356: a ném. aranybulla hozzájárult a hatalom megosztásához „császár és birodalom” között (rendi dualista állam); 1555: az →augsburgi vallásbékében a cs. a vallási egységről való lemondással az abszolút állam kiépítésének fontos eszközét veszítette el. - 1570: katolikus volt az uralkodója a fuldai és werdeni apátságnak, a salzburgi érsekségnek, a glogaui, jaueri, neissei, oppeln-ratibori, schweidnitzi, troppaui fejedelemségnek, az osztrák főhercegségnek, Franche Comté-nak, a glatzi, marki, ravensburgi, tiroli, wertheimi grófságnak, az ellwangeni hercegprépostságnak, a bajor, jülichi, karintiai, klevei, krajnai, lotaringiai, luxemburgi, stájer, sziléziai hercegségnek, a cseh királyságnak, a baden-badeni, morva, alsó- és felső-lausitzi őrgrófságnak, az augsburgi, bambergi, eichstätti, hildesheimi, lüttichi, metzi, münsteri, osnabrücki, paderborni, passaui, regensburgi, würzburgi püspökségnek, a dahni, limburgi uradalomnak, a kölni, mainzi, trieri választófejedelemségnek; 1570-ig prot. hitre tért át a quedlinburgi apátság, a brémai, magdeburgi érsekség, az anhalti, ansbachi, bayreuthi, beutheni, briegi, jägerndorfi, münsterbergi, ölsi, sagani, tescheni, wohlaui fejedelemség, a barbyi, bentheimi, blankenburgi, castelli, delmerhorsti, erbachi, falkensteini, gleicheni, haagi, hanau-lichtenbergi, hanau-münzenbergi, hennebergi, hohenlohei, hohnsteini, horburgi, hoyai, isenburgi, katzenellnbogeni, kelet-frieslandi, königsteini, leiningeni, limpurgi, lingeni, lippei, lützelsteini, manderscheid-schleideni, mansfeldi, moersi, mömpelgardi, nassau-beilsteini, nassau-dillenburgi, nassau-hadamar-dietzi, nassau-idstein-wiesbadeni, nassau-saarbrückeni, nassau-weilburgi, oldenburgi, ortenburgi, öttingeni, pfalz-simmerni, rajnai, rienecki, rietbergi, saarwerdeni, sayni, schaumburgi, schlitzi, schwarzburgi, schwarzenburgi, solmsi, sponheimi, steinfurti, stolbergi, tecklenburgi, waldecki, wiedi, wittgensteini grófság, a braunschweig-calenbergi, braunschweig-grubenhageni, braunschweig-lüneburgi, braunschweig-wolfenbütteli, holsteini, lauenburgi, liegnitzi, mecklenburgi, pfalz-zweibrückeni, pomeránia-stettini, pomeránia-wolgasti, porosz, schleswigi, szász, württembergi hercegség, a baden-durlachi őrgrófság, a neuburgi, sulzbachi, veldenzi palotagrófság, a brandenburgi, halberstadti, havelbergi, kammini, lebusi, lübecki, meisseni, merseburgi, mindeni, naumburgi, ratzeburgi, schwerini, verdeni püspökség, a hesseni tartománygrófság, a barri, bitschi, blieskasteli, burtenbachi, büreni, dithmarscheni, esensi, fleckensteini, haderslebeni, hohenwaldecki, jeveri, militsch-trachenbergi, oderbergi, pinnebergi, plessi, rappoltsteini, rhedai, rothenbergi, sickingeni, thüngeni, wartenbergi uradalom, a reussi uradalmak, a brandenburgi, pfalzi, szász választófejedelemség uralkodója; 1648: a →vesztfáliai béke csaknem teljes önállóságot biztosított a fejedelmeknek. A szorosabb együttműködés főként a nagyobb fejed-ek partikularizmusán, végül Poroszo. és Au. dualizmusán bukott meg.